(1. epizód) – Az első, ingyenes konzultáció
Az első személyes találkozót kétszer is át kellett szervezni.
Havazás miatt.
Mindkét alkalommal Judit jelezte, hogy módosítani kellene az időpontot.
Azt írta: közbejött valami, megcsúszott a munkahelyén.
Együtt érkeztek meg. Egymás mellett ültek le. Kedvesek voltak. Kissé feszültek.
Ez volt az első, ingyenes konzultáció.
Ezen az alkalmon közösen találkozunk először: bemutatkozom én is, ismerkedünk, beszélgetünk.
A cél, hogy kiderüljön, működik-e közöttünk a bizalom, ami a sikeres közös munka alapfeltétele.
Judit kezdett beszélni.
Judit: „Azért jöttünk, mert megromlott a kommunikációnk.”
Ezután Endréhez fordultam:
– Te hogyan foglalnád össze, miért vagytok itt?
Endre egy pillanatig gondolkodott, majd így válaszolt:
Endre: „Szerintem türelmetlenek vagyunk egymással.”
Csend lett.
Egymásra néztek.
Judit nem értette, miért ezt mondja Endre.
– Ugyanarról a kapcsolatról beszélnek.
– Mégis mást neveznek meg.
Ez nem ellentmondás.
Ez két külön belépési pont ugyanabba a problémába.
A beszélgetés végén megkérdeztem, szeretnének-e együtt tovább dolgozni.
Azt mondták: szimpatikus számukra a közös munka, és szeretnék, ha „olyan lenne, mint régen”.
Ez egy gyakori mondat.
És nem cél – jelzés.
Nem azt jelenti, hogy vissza akarnak menni az időben.
Azt jelzi, hogy ami most van, nem jó.
Azért jöttek el, mert változást szeretnének.
Ezzel Endre és Judit erre mondtak igent.
Beléptek a folyamatba. Innentől kezdve már dolgoznak – minden pillanatban, akkor is, amikor még nem tudatos számukra.
#parkapcsolat
