Idén sokat foglalkoztam a kommunikációs sorompókkal.
Azokkal a mondatokkal és reakciókkal, amelyek jó szándékból születnek – mégis eltávolítanak egymástól.
Ez most a 10. rész a sorozatból.
Még két téma következik, utána pedig egy összefoglaló posztban mutatom meg őket egyben. Fontosnak tartom, hogy lássuk: nem csak a rosszindulat, hanem sokszor a jószándékunk is buktató lehet a kapcsolódásban.
„Ne aggódj, minden rendben lesz!” – A megnyugtatás csapdája
Ismerős helyzet?
„Ne sírj már, nem olyan nagy ügy.”
Egy mondat, amit gyakran jó szándékkal mondanak,
mégis elutasítónak hat.
Miért sorompó?
Mert a megnyugtatás ilyenkor a másik érzésének elutasítása:
nem a problémát oldja meg, hanem elsimítja, elkeni.
Coach-megközelítés:
„Látom, ez most tényleg megérint téged. Itt vagyok veled.”
A jelenlét sokszor többet ad, mint bármi, amit mondani tudnánk.
Nem kell megjavítani.
Nem kell megoldani.
A jelenlét sokszor elég.
Téged meg tudnak vigasztalni az ilyen mondatok?
Vagy inkább azt érzed, hogy nem értik, min mész keresztül?
Te melyik oldalon ismered fel magad gyakrabban?
Aki mondja – vagy aki hallja?
Ez tanulható.
Ez gyakorolható.
És minden egyes beszélgetéssel fejlődik.
#jelenlét#vigaszhelyettkapcsolódás#érzelmifigyelem#kommunikációssorompó
